4 Május

Az Ur nem úgy néz, mint az ember. Mert az ember a külsőszinre tekint, az Ur a szivet nézi. (1. Sámuel 16:7)

Ha szem elől tévesszük azt a tényt, hogy Isten az akarat szempontjából tekint bennünket; ha magunk megitéléséről és Istennek minket illető megbecsüléséről a test szellemében kezdünk gondolkodni, biztosak lehetünk, hogy fokozatosan a sötétségbe, zavarba és csüggedésbe jutunk. Másfelől azonban ne feledjük, hogy a Lélek, az akarat csak az ő megigazulása alapján számittatik elevennek, az Istennel való harmóniája alapján. Ne legyünk tehát soha lanyhák akaratunk, azaz életünk irányitásának szándéka tekintetében, hanem gondoljuk meg, hogy minden lanyhaság a lelki élet aránylagos elveszitésére vezet. A helyest akarni mindig lehetséges nekünk és Isten nem fogadhat el csak feltétlenül hű akaratot Krisztusban. Z.'03-171 R3203:2