28 Május

Annakokáért mindenkor bizodalommal vagyunk, mert tudjuk, hogy mig a testben otthonosak vagyunk (amig teljesen meg vagyunk elégedve a jelen állapotokkal, mi magunkkal és környezetünkkel) addig távol vagyunk az Urtól. (II. Kor. 5:6)

Ha az Ő közelében élünk „Istennel járva”, sohasem érezhetünk tökéletes megelégedettséget a jelen eredményekkel és állapotokkal stb. Hanem zarándokoknak és idegeneknek fogjuk érezni magunkat és jobb nyugalom és jobb otthon után törekedünk, „amelyet Isten tartogat azok számára, akik Őt szeretik.“ De ez, mint az apostol kifejti (7-ik vers) csak azokra nézve áll, akik hit által és nem látás által járnak. „De mi bizodalommal vagyunk (bizalommal telve Isten iránt és örvendünk, hogy hit által járhatunk) és inkább kivánkozunk kiköltözni a testből (hazátlanok lenni, zarándokok és idegenek e földön) és az Urhoz menni lakni“ a mi tanitványságunk szellemében. Z.'97-305 R2231:4