10 Október

Levetkeztétek a régi embert az ő cselekedeteivel egyben és felöltötlétek amaz üj embert, aki megüjult az ismeretben Annak képe szerint, aki őt teremtette. (Kol. 3:9,10)

Csak lelkületünkben, akaralunkban multak el a régi dolgok és ujult meg minden. Ténylegesen csak akkor teljesedik be ez a változás, mikor a halandó halhatatlanságba öltözött, mikor a romlandó romlatlanságba magasztosul – dicsőségben, erőben felemelkedik, lelki lénnyé lész. De közben, hogy méltóknak tekintessünk az Első feltámadásban való részesedésre, megkivántatik tőlünk, hogy kinutassuk benső hajlandóságunkat, komoly vágyunkat arra, hogy teljesen azokká legyünk, amivé az Ur óhajt tenni bennünket. Ezt pedig semmi módon sem mutathatjuk meg inkább az Urnak és önmagunknak és semmi sem lehet ez irányban nagyobb segedelmünkre, mintha szigoru ellenőrzés alatt tartjuk szivünket és gondolatainkat. Z.'04-25 R3307:4